2006 folyamán empirikus szociológiai eszközökkel összesen 1829 magyarországi munkáltató körében végeztünk vizsgálatot. A megkeresett kör a magyarországi 10 fõ felett foglalkoztató vállalkozásokat reprezentálja; az elemzés célja annak vizsgálata volt, hogyan viszonyulnak a munkáltatók az egyes hátrányos helyzetû társadalmi csoportokhoz, elsõsorban a romákhoz. Azt a specifikus kérdést tartottuk szem elõtt, hogy milyen különbségek fedhetõk fel a vállalkozások között a romák alkalmazása során - függetlenül a roma munkavállalók iskolai végzettségétõl vagy szakmai gyakorlatától. Elemzésünk az egyes munkavállalói csoportok, elsõsorban a romák iránti rejtett vagy nyílt preferenciák megismerésére és e preferenciák okainak feltárására irányul.
A romák munkaerõ-piaci diszkriminációja
A munkáltatók több mint nyolcvan százaléka nemcsak, hogy alig alkalmaz romákat, de egyúttal nem is szeretne alkalmazni, még abban az esetben sem, ha azok végzettsége megfelelõ. A romák munkaerõpiaci kizáródása - amennyiben képzettségük megfelelõ - nem a vállalkozások ágazati elhelyezkedésének és megkívánt képzettségi szerkezetének köszönhetõ, hanem alapvetõen diszkriminációs mechanizmusoknak. Vezetõ beosztásban a vállalkozások még felsõfokú végzettséggel sem alkalmaznak romákat. A romák esetén a megfelelõ iskolai végzettség sem elegendõ ahhoz, hogy a vállalkozások zöme ha nem is szellemi, de fizikai munkára alkalmazza õket. A jelenség hátterében a diszkrimináció, méghozzá a nyílt változat jelenségét tudjuk kimutatni. A romák alkalmazásának hiánya valamint diszpreferenciája mögött elsõsorban vezetõi attitûdök, mégpedig alig burkolt cigányellenes attitûdök állnak. A romák elutasításánál csak a fogyatékkal élõk munkaerõpiaci kizáródása erõsebb jelenség; õket csak a munkáltatók hibahatár alatti töredéke hajlandó alkalmazni. Az elemzés kimutatja, hogy a romákkal szemben kizárólag nyílt munkaerõpiaci diszkrimináció nyilvánul meg. Velük és a fogyatékkal élõkkel ellentétben más társadalmi csoportokkal - pl. nõkkel - kapcsolatban a statisztikai diszkrimináció finomabb jelensége figyelhetõ meg.
Humánpolitikai támogatásokhoz való hozzáférés és a romák alkalmazásának kapcsolata
A vállalkozások által felvehetõ humánpolitikai támogatások célja többek között a hátrányos helyzetû, illetve roma munkaerõ alkalmazásának bõvítése. Az elemzés kimutatta a humánpolitikai támogatások felvétele és a diszkriminatív munkaerõ-felvétel függetlenségét, azt a jelenséget, hogy diszkrimináló vállalkozások épp annyira juthatnak ilyen támogatásokhoz, mint mások. A romákkal kapcsolatban megnyilvánuló nyílt diszkrimináció leírása mellett az aktív eszközök felhasználása és a diszkriminatív gyakorlat közötti kapcsolat feltárása tanulmányunk másik legfõbb felismerése.
A vállalkozások a humánpolitikai célú támogatásokhoz alapvetõen kapcsolatrendszerük függvényében jutnak hozzá; azok, melyek jobb helyi kapcsolatokkal, ezen belül pedig a munkaügyi központokkal való kapcsolatokkal rendelkeznek, másokhoz képest lényegesen nagyobb arányban szereznek ilyen támogatást.
A támogatásokhoz való hozzáférés azonban, noha kapcsolatok függvénye, igen komoly ellentmondást rejt magában. Adataink arra utalnak, hogy a vállalkozások egy része a felvett támogatásokat elsõsorban nem a leghátrányosabb helyzetû munkavállalók javára fordítja, egyúttal önmagában egy megye roma munkaerõ kínálata sem magyarázza meg a humánpolitikai támogatások arányát - illetve azok hiányát.
A romákat alkalmazni hajlandó vállalkozások alapvetõen kisebb arányban részesednek humánpolitikai támogatásban, mint a romákat elutasítók. Ugyanakkor azon cégek részesednek a legnagyobb arányban ilyen támogatásban, a amelyek egyszerre rendelkeznek jó kapcsolatokkal, illetve utasítják el a romák felvételét.
Igen magas azon vállalkozások aránya, amelyek diszkriminatív munkaerõpiaci gyakorlattal jellemezhetõk. Az a tény, hogy az ilyen vállalkozások éppúgy hozzájutnak aktív munkaerõpiaci eszközökhöz, mint a nem diszkrimináló vállalkozások, arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigieknél lényegesen alaposabban kell áttekinteni a támogatások odaítélésének kritériumrendszerét, valamint a támogatások felhasználásának gyakorlatát - beleértve a monitorozást is.
Letölthetõ tanulmány
(pdf)
VISSZA A FÕLAPRA
© Delphoi Consulting. 2000-2012. All rights reserved.