A kutatás alapvetõ célja a romákat foglalkoztató vállalkozások leírása, e vállalkozási körbol merítheto információk feldolgozása volt .
Az e körben fellelhetõ stabilan muködõ, egyúttal romákat foglalkoztató vállalkozások paramétereinek feltárása, célkitûzésünk szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság- és munkaügyi irányítás megfelelõ szabályozóeszköz-módosításokat hajthasson végre (vagy újakat eszközölhessen) annak érdekében, hogy - legalábbis hosszú távon - növekedjen a ténylegesen foglalkoztatott romák számaránya.

Az érintett vállalkozási kör két fõ rétegbol tevõdik össze:

1. azon vállalkozások sokasága, amelyek romákat alkalmaznak, függetlenül a tulajdonosi kör etnikai identitásától,
2. azon vállalkozások sokasága, amelyeket romák tulajdonolnak (vezetnek) - függetlenül attól, hogy az     alkalmazottak etnikai identitása micsoda.

A kutatás eredményei alapján összességében a roma vállalkozásokról az a kép alakul ki, miszerint ezek a gazdasági élet perifériáin tevékenykedõ, meglehetõsen izolált vállalkozások. A gazdaság egészével szerények a kapcsolataik, elsõsorban a lakosság felé teljesítenek, létüket egyfajta mezsgyének tekinthetjük a háztartásgazdaság és a versenyszféra között. Fejlõdésre, igazi gazdasági szervezetté való kinövésükre közülük kevésnek van esélye. Igazi szerepük a cigány családok eltartásában és a roma közösségek jövedelemhez juttatásában van. Meg kell jegyezzük, ez a minõsítés a nem roma mikro- és kisvállalkozások jelentõs részére is igaz. Ezek a cégek kényszerbõl mûködnek, s tekintélyes hányaduk megszûnne, ha lenne elég alkalmazotti munkalehetõség az országban.

A vállalkozó cigány családok anyagi helyzete messze jobb, mint a cigányság átlagáé. A cigányok számára elérhetõ alkalmazotti státus és azokban a vállalkozásokéhoz hasonló jövedelmi szint belátható idõn belül nem lesz. Így ezeket a vállalkozásokat helytelen lenne kifejezetten gazdasági szerepük alapján megítélni. Feltehetõleg célszerûbb csak részben gazdasági instrumentumoknak tekinteni ezeket, s tudomásul venni, hogy részben szociális, felzárkóztató funkciójuk is van. A pozitív diszkrimináción alapuló támogatásuk azért is lenne elõremutató, mert a vállalkozók családjában felnövekvõ új generáció remélhetõleg iskolázottabb, a társadalomba jobban asszimilálódó lesz, mint nyomorúságos körülmények között tengõdõ társaik.

A roma vállalkozások - függetlenül nemzetgazdasági szerepüktõl - egyértelmuen a roma családok anyagi felemelkedésének "királyi útját" képviselik, egyúttal olyan jövedelmet biztosítanak a családnak, amely lehetové teszi a következõ generáció képzését, az anyagi biztonság nyújtotta mobilitását.


Letölthetõ tanulmány

*A vizsgálatot támogatta az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány



VISSZA A FÕLAPRA

---

© Delphoi Consulting. 2000-2012. All rights reserved.