Rövid összefoglaló Az orvosok attitûdjei elemzése során a diszkriminációnál szélesebb és mélyebb kérdésnek tekintettük az egyenlõ -vagy egyenlõtlen hozzáférés biztosításának kérdéseit az egyes eltérõ társa-dalmi státuszú betegek esetében. Kutatásunk során a diszkriminációra utaló attitûdöket az egyen-lõtlenségeket elõidézõ mechanizmusok között alrendszernek tekintettük. Az elõzõ tanulmány elemzéseibõl világosan látszik ugyanis, hogy az egyenlõtlenségek egyik legjelentõsebb alapja strukturális természetû.
Adataink szerint a nyílt megkülönböztetésnél gyakoribb az egyes társadalmi csoportok rejtett megkülönböztetése, amely mögött nem mutatható ki feltétlenül elõítéletesség.
A háziorvosok egy része a szociálisan periferiális helyzetû, szegény, munkanélküli vagy cigány betegeknek kisebb költségû vizsgálati palettát nyújt mint másoknak, egyúttal e betegekkel való kommunikációjuk átlag alatti nívójú, konfliktusok pedig átlag felett tapasztalhatók. Mindebben e betegek szociális deprivációja oki tényezõ.
A háziorvosok a betegeket a szociálisgazdasági, illetve szociálpszichológiai státuszuk mentén érzékelik, egyúttal a háziorvosi gyakorlat egyes lényeges dimenzióit e státuszkülönbségek határozzák meg, és nem az embertõl, mint társadalmi lénytõl független betegség.
Az orvosok által választott terápia intézményi szintjének elrendelése vonatkozásában is differenciálnak a háziorvosok a betegek szociális státusza szerint, másrészt és ebbõl következõen, a terápia intézményi szintjének kiválasztását éppen ezek a differenciált státuszok szabják meg, és nem pl. a kiválasztott protokoll.
A háziorvosok egy része a szociálisan periferiális helyzetû betegek esetében alacsonyabb intézményi szinten rendel el terápiát. Mindebben e betegek szociális deprivációja - a vizsgálati költségszint estében látottakkal analóg módon - oki tényezõ.
A háziorvosoknak a gyógyszerköltségek figyelembevételében megnyilvánuló szolidaritása, vagy e szolidaritás hiánya az elõzõektõl független dimenzió, és önállóan befolyásolja azt, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû betegek milyen kifizethetõ vagy megfizethetetlen gyógyszerköltségek elé néznek. A háziorvosok egy része esetében kimutatható e szolidaritás hiánya. Egyúttal jelentõs hányaduk nem ismeri, vagy nem ismeri eléggé a romák jelentõsen magasabb arányú betegségarányait és az ebbõl adódó fokozott veszélyeztetettséget.
A kutatást az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatta.
VISSZA A FÕLAPRA
© Delphoi Consulting. 2000-2012. All rights reserved.