Kutatás a roma gyerekeket képzõ általános iskolák körében
A kutatás célja
1971-tõl az 1992/93. tanévig az általános iskolákban és valamennyi középfokú oktatási intézményben az évrõl-évre ismétlõdõ iskolaszintû adatszolgáltatásokban az ott tanító pedagógusok külön értékelték a cigány tanulók iskolai elõmenetelét. Ebbõl az idõszakból viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk a magyarországi általános iskolás korú roma népesség létszámáról és településszintû arányairól a teljes népességen belül.
Az 1993/94. tanévtol az MKM ezirányú statisztikai nyilvántartása megszûnt; a további vizsgálatok csak becslésekre hagyatkozhattak.
A cigányság általános iskolai oktatásának, az alapfokú oktatási rendszerben elfoglalt helyének, sikertelenségének, e sikertelenség okainak elemzésére született tanulmányok mindegyike kénytelen volt - legalábbis országos szinten - a legutolsó, 1993- as adatfelvételre támaszkodni.
Szükségesnek mutatkozott tehát egy olyan átfogó vizsgálat* megtervezése és végrehajtása, amely eredményeiben egyaránt számot tud adni a cigányság mai általános iskolai reprezentációjáról, valamint az esetleges szegregáció jelenlétérol (un. "cigány osztályok", a gyógypedagógiai képzésben való felülreprezentáció, stb.), továbbá a normál képzésnek, illetve speciális kisebbségi programoknak az iskolai sikerességére/sikertelenségére gyakorolt hatásáról - mindezt összefüggésben az iskola egyéb jellegzetességeivel (regionalitás, méret, finanszírozás, stb.).
Az eredmények rövid ismertetéseKutatásunk azon általános iskolákra vonatkozott, amelyekben az 1992/93. tanévben a roma tanulók aránya meghaladta a 8,5 %-ot. Adataink a megkeresett összesen mintegy ezer általános iskola 36 %-a válaszain alapulnak, tehát igen magas statisztikai megbízhatósági szintet képviselnek.
A kutatás nyomán az 1998/99. tanévre vonatkozóan tehát országos szinten állnak rendelekezésre adatok a következõkrõl:
- A roma tanulók arányának változása az elmúlt hét évben.
- A roma tanulók iskolai rányainak összefüggései a települések méretével, az ott élõ roma népesség arányaival, stb.
- Az iskolai programok (normál képzés, felzárkóztatás, speciális etnikai programok szerinti képzés), a gyógypedagógiai képzés, valamint a magántanulók arányának összefüggései a roma tanulók arányaival, az iskola méretével, stb.
- Az iskolák önkormányzati finanszírozásának összefüggése a roma tanulók arányával, a képzési kínálattal, valamint az eredményességgel.
- Az iskolák eredményességének és a roma tanulók középiskolai továbbjutásai esélyeinek kérdései.
A vizsgálat fõbb megállapításai
- Az iskolákban a roma gyerekek aránya az elmúlt hat évben egyenletesen növekedett - a demográfiai trendnek megfelelõen átlagosan 10 százalékkal.
- Azon általános iskolák, amelyekben folyik gyógypedagógiai képzés, elsõsorban azok az iskolák iskolák, melyekben magas a roma gyerekek aránya.
- Az általános iskolákban folyó gyógypedagógiai képzésben (osztályokban, tagozatokon, valamint az un. integrált képzésben) a roma gyerekek aránya jelentosen felülreprezentált. Ez a felülreprezentáltság legerõsebben azzal függ össze, hogy milyen magas az iskolában tanuló roma gyerekek aránya - tehát elviekben független a sérültség lehetséges individuális okaitól.
- A gyógypedagógiai képzés, valamint a felzárkóztató programokban való részvétel - illetve a cigány kisebbségi program szerinti oktatás - eloszlásukat és az ilyen programokban tanuló roma gyerekek arányait tekintve - egymás alternatíváinak tekinthetõk.
- Minél magasabb az iskolában a roma gyerekek aránya, annál magasabb a magántanulók számaránya is. A 25 % roma tanuló feletti iskolákban a magántanulók zöme (80%) roma tanuló.
- Az iskolák helyi önkormányzati támogatása nem arányos az önkormányzatok normatív bevételeivel. A támogatás nem követi, esetenként éppen ellentétes az iskola rászorultságával (pl. az iskola mérete, a roma tanulók aránya). Irracionális módon, azok az iskolák részesednek a legmagasabb fajlagos önkormányzati támogatásban, amelyek semmilyen speciális programot nem indítanak a roma tanulók részére. Ezt kiegészíti az a jelenség, hogy a felzárkóztató képzés indításának iskolai arányaival fordított arányban áll az önkormányzati támogatás mértéke - mintegy "bünteto" jelleggel.
- Az iskolák önkormányzati támogatásának mértéke és az iskolák roma tanulókra vonatkozó eredményessége nem áll kapcsolatban egymással.
- Az iskolák eredményességét egyedül a középiskolai továbbjutási mutatók képviselik. A roma tanulók továbbjutási esélyei lényegesen rosszabbak, mint az átlag - különösen a gimnáziumokba, illetve az érettségit nyújtó szakképzés intézményeibe.
- A roma tanulók abban az esetben jutnak át viszonylag a legsikeresebben középfokra, ha olyan intézményben tanultak, amelynek mérete közepes, illetve olyan iskolában végeztek, ahol nincs felzárkóztató képzés.
Akutatásról szóló tanulmány megjelent az Esély 2000/6. és 2001/1. számában.
*A vizsgálatot támogatta a Közösen a Jövõ Munkahelyeiért Alapítvány, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, illetve szakmapolitikai súlyával az OM Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Fõosztálya.
VISSZA A FÕLAPRA
© Delphoi Consulting. 2000-2012. All rights reserved.