Az iskolai hatékonyság kulcstényezõi a romák oktatásában

Kutatásunk célkitûzése - amely az elsõ kutatási fázis eredményeire épült - az volt, hogy kiválasztott általános iskolák körében megvizsgáljuk, milyen tényezõknek köszönhetõ az, ha valamely általános iskolában, az ott egyébként komolyabb arányban tanuló roma gyerekek a továbbtanulás szempontjából eredményesek; legalább 50 % feletti arányban bejutnaknak érettségit adó középfokú intézményekbe.

A sikerességre irányuló kutatás konceptuális háttere röviden az, hogy e sikeresség milyen arányban áll

1. az iskola mûködési paraméterein (az iskola kínálatán, felszereltségén, stb.)
2. a roma tanulók szociális hátterén, családjának körülményein, illetve
3. az iskolában tanító pedagógusok értékvilágán és szemléletén.

Az eredmények rövid ismertetése

1. Intézményi jellemzõk

1.1. Kínálat

• Az iskolák kínálatában a legerõsebb pozitív hatást a roma tanulók eredményességére az gyakorolja, ha az iskola pedagógiai programjában helyet kapott a romológia (cigány népismeret) oktatása. Ez az elem, mint a nyelvi tényezõk hatása elemzésénél láttuk, abban az esetben fejtheti ki leginkább hatását, ha a roma gyerekek jól beszélnek magyarul. Az ilyen tárgyak oktatása egyúttal erõsítheti az iskolában a roma - nem roma megértésre és párbeszédre való igényt, egyúttal a roma tanulók identitástudatát.
• Gyenge pozitív hatást a számítástechnika, valamint a kurrens nyugati nyelvek oktatása jelent. A nyugati nyelvek oktatása egyúttal logikus ellenpárja az orosz nyelv általános iskolai oktatásának, amely
• erõs negatív hatást gyakorol a roma tanulók továbbtanulásban mutatkozó eredményességére. Ez az erõs negatív hatás nyilvánvalóan nem az orosz nyelv kevésbé kurrens mivoltából következik (amely egyébként is késõbb okozhat hátrányt), hanem abból, hogy az orosz nyelv oktatása együtt jár az egyéb tekintetben megmutatkozó hátrányokkal (pl. a roma tanulók melléképületben való elhelyezése, mint óhatatlan szegregációs gyakorlat), az ilyen iskolák gyengébb felszerelése, stb.

1.2. Felszereltség, elhelyezés

• Közepes pozitív hatást gyakorol az eredményességre az, ha az iskola jól felszerelt, elsõsorban szaktantermekkel és számítógéptantermekkel. Ez a pozitív hatás nem elválasztható attól a kérdéstõl, hogy amennyiben több épületben "üzemel" az iskola, úgy a központi épületben vagy azon kívül (és mennyire felszerelt épületben) tanulnak a roma gyerekek, egyúttal milyen arányban.
• Ugyanis szintén közepes, de pozitív hatást gyakorol az eredményességre az, ha a roma tanulók vagy a központi, jól felszerelt épületben tanulnak, vagy olyan nem központi épületben, amely egyrészt ugyancsak jól felszerelt, másrészt az itt való elhelyezésük nem jelent egyúttal elszigetelést, "cigány osztályt". Az eddigiekbõl következik az is, hogy
• negatív hatást gyakorol az eredményességre, ha a központi épülettõl távol, kevésbé jól felszerelt épületben tanulnak a roma tanulók. Abban az esetben, ha az elhelyezésük egyúttal "cigány osztályt" jelent, vagyis szegregatív elhelyezést, úgy ennek hatása természetesen erõsen negatív.

1.3. iskolai fejlesztés

• Az iskolai fejlesztések közül egyedül a pedagógus-továbbképzés gyakorol közepes, egyúttal pozitív hatást az eredményességre. A pedagógusokkal kapcsolatos hatásoknál külön is áttekintjük, de itt is érdemes megjegyezni, hogy az általában vett továbbképzés pozitív hatásán túl a romológiai képzés kiemelten pozitív hatással rendelkezik.

1.4. Roma tanulók

• A roma tanulók adatai közül az óvodáztatás mértékét, illetve a hiányzások nagyságrendjét áttekintve látható, hogy mindkettõ gyenge hatással bír: gyenge, de pozitív hatása van annak, ha magasabb arányban jártak óvodába, illetve kevés a mulasztott napok száma, illetve gyenge negatív hatása van az alacsonyabb óvodáztatási aránynak és a magasabb hiányzási számnak.

2. A pedagógusok jellemzõi

2.1. Képzettség

• Az iskola által elért eredményesség igen erõs, pozitív kapcsolatban áll azzal, ha van (esetleg több) olyan pedagógus az intézményben, aki részt vett romológiai képzésben, ráadásul a felsõoktatásban. Ugyancsak pozitív, bár közepes kapcsolat van az eredményesség és a továbbképzés részként tanult romológia között.

2.2. Attitûdök

• A pedagógusok romológiai képzettsége összefügg azzal, hogy milyen pozitív, elfogadó attitûddel bírnak a roma tanulók irányába, illetve milyen a pedagógiai stílusuk. Az attitûdök közül egyértelmûen erõs, pozitív hatást az gyakorol az eredményességre, ha a pedagógus erõsíteni igyekszik a roma - nem roma párbeszédet, a kölcsönös megértést és elfogadást. Az ilyen pedagógusok egyúttal jóval kevésvé elõítéletesek, illetve pozitív viszonyt építenek ki a roma tanulókkal - mely utóbbi pedagógiai hatása felbecsülhetetlen.
• A pedagógiai stílus mért összetevõi közül erõs, pozitív hatást a roma szülõk bevonása fejt ki. E pedagógiai eszköz jelenléte ugyancsak együtt jár az elfogadó, nem elõítéletes attituddel.

3. A család hatása

3.1. Nyelv

• A szülõk által beszélt nyelv, illetve a magyar nyelv tudásszintje lényeges, erõs hatást fejt ki a késõbbi eredményességre. Bár a nyelvváltás a szülõk körében kimutatható, látni kell, hogy a gyermekkorban elégtelenül beszélt magyar nyelv a tanulmányi sikertelenség egyik forrása.

3.2. Iskolai végzettség, gyermekszám

• A szülõk iskolai végzettsége (amely nem független az általuk beszélt nyelvtõl) erõs hatást fejt ki, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Negatív hatása elsõsorban annak van, ha a szülõk kisebb arányban fejezték be az általános iskolát, míg pozitív hatást az gyakorol, ha legalább szakmunkás-végzettséggel rendelkeznek.
• A családokban nevelkedõ gyermekek számának hatása közepes. Ez a hatás egyúttal független a család anyagi helyzetétõl (attól, hogyan alakul az egy fõre esõ összbevétel nagysága) - ami arra mutat, hogy a magas gyermekszám autonóm tényezõ lehet a tanulás szempontjából (pl. egyszerûen nehezebb felkészülni, stb.).

3.3. Gazdasági aktivitás, anyagi helyzet

• A szülõk gazdasági aktivitása ugyancsak erõs hatást gyakorol a késobbi eredményességre. Azonban az adatok elemzésébõl világos, hogy alapvetõen annak van pozitív hatása a gyermek továbbtanulásban megmutatkozó eredményességére, ha a szülõnek van munkája (nem munkanélküli), és ellenkezoleg. a szülõ munkanélkülisége negatív hatást fejt ki. Ugyanis az aktív keresõ lét az egyik forrása
• a szülõk anyagi helyzetének, amelynek hatása közepesen erõs (pozitív és negatív értelemben egyaránt). Az anyagi helyzethez szorosan hozzá tartozik több megjegyzés: azon családokban, ahol a gyermek bejut az érettségit adó képzésbe, az egy fõre esõ átlagos családi bevétel éppúgy alatta van a létminimumnak, mint az ellenkezõ esetben. Az anyagi helyzet másik vetülete a lakóhelyi szituáció kérdése: bár az eredményes iskolákban tanulók infrastrukturális szempontból jobb körülmények között élnek az eredménytelen iskolákban tanuló társaiknál, mindkét csoport alapvetõen rossz körülmények között él.
• Az aktív keresõ lét és az anyagi helyzet hatásainak különbsége - nevezetesen, hogy az aktivitás hatása jóval erõsebb, mint a jobb anyagi helyzeté - arra hívja fel a figyelmet, hogy az, ha egy szülõnek van munkája, olyan nem anyagi hatással is jár (pl. a család szociálpszichológiai tartalékai, stb.) amely önmagában növeli a gyermek továbbtanulási esélyét
  
  

A kutatásról szóló tanulmány megjelent az Új Pedagógiai Szemle 2001. július-augusztusi számában.

Letölthetõ tanulmány

*A vizsgálatot támogatta a Közösen a Jövõ Munkahelyeiért Alapítvány, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, illetve szakmapolitikai súlyával az OM Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Fõosztálya.


VISSZA A FÕLAPRA

---

© Delphoi Consulting. 2000-2012. All rights reserved.